A spirometria tulajdonképpen egy légzésfunkciós vizsgálat.

Történhet nyugalomban és terhelés alatt. A vizsgálat teljes képet ad a tüdő és a hozzá tartozó légutak nagyságáról, állapotáról.

A vizsgálat teljesen fájdalommentes. A feltett maszkba vagy csutorába kell először nyugodtan lélegezni, majd a vizsgálatot végző utasításait követve egy nagy belégzéssel és egy nagy kilégzéssel átforgatni a tüdőben lévő levegőt. Ez után jön az un. forszírozott (erőltetett)  légzés, ahol egy dinamikus, nagy levegővételt követően, egy robbanásszerű (születésnapi gyertyák elfújását utánzó) kilégzéssel mérjük meg a tüdő teljes kapacitását. Az utolsó erőltetett levegővételt általában háromszor ismételjük meg.

A terhelés közben is méri a gép a légzésfunkciót, ezzel azonban a vizsgált személynek más teendője nincs, mint a lehető legtermészetesebben lélegezni a terhelés során.

Ezzel az eljárással a légzés minőségét, a tüdő térfogatát, a gázcserét és a keringést vizsgáljuk.