https://drive.google.com/file/d/1Yd7R9MvE1Jb9Mo12_8QZE3HdaZ-SljSH/view

https://drive.google.com/file/d/1RBqUD-g_q8kgEFA7JKfX9qqbJcM_b3cU/view

Vajon hányan emlékeznek arra, hogy mit csinált Eliud Kipchoge körülbelül öt perccel azután, hogy 2019.10.12.-én 1:59:40-et futva a legendás 42,195 kilométeres maratoni távon célba érkezett? Segítek, ez pontosan az ünneplés után történt, azonban még az előtt, hogy az első gondolatait megosztotta volna erről a teljesítményről a nagyvilággal. 

Ráállt egy mérlegre. Tette ezt a banálisnak tűnő dolgot, azt követően, hogy abszolválta azt a “kihívás” előtti három órát, amit élete legnehezebb három órájának minősített, majd mértani pontosságú munkával teljesítette ezt az űridőt. 

Miért!? Azért, mert pontosan tudja, hiszen többször megtapasztalta, hogy a csoda a részletekben rejlik, és akár azon is múlik. Mit ellenőriztek a méréssel? Nyilvánvalóan a testsúlyának változását, azért mert feltehetően ezzel kontrollálták a frissítésének minőségét, hogy a bevitel és a távozott folyadék, izzadság, mennyire volt egyensúlyban. 

A 2018.09.16.-án, Berlinben futott maratoni világcsúcsát követően napvilágot látott a frissítési, táplálási terve, miszerint alsóhangon 100 g / óra szénhidrátot fogyasztott Kipchoge a világ akkori legjobb maratoni idejét érő futása során. Ez egy tisztességgel megvalósított frissítéshez képest, ami alatt a szakirodalom a  0,7-1 g / testtömeg kilogramm, vagy 30 - 80 g szénhidrát / óra mennyiséget ért, is jelentős szénhidrátbeviteli többletet jelent, ha figyelembe vesszük, hogy Kipchoge 57 kg körül van.

Ahhoz, hogy a folyadékpótlása és a szénhidrátbevitele is kiváló legyen, izotóniás ital és gél formában végzi a frissítést (nem meglepő módon). A konkrét termékek is ismertek, melyeket fogyaszt. A gélről annyit érdemes tudni, hogy 25g szénhidrátot tartalmaz, glükóz és fruktóz formájában. A gyártó cég elmondása szerint, technológiai kialakítása teszi lehetővé, hogy akár 100 grammnyi / óra szénhidrátot is hasznosítani tudjon belőle az emberi szervezet, ugyanis ezen kapacitásunk véges, és általában bőven a 100g alatt található, illetve személyenként változó. A folyadék, amit fogyaszt, az 80g szénhidrátot tartalmaz 500 milliliterben, maltodextrin, fruktóz és pektin formájában, azonban szerintem a frissítésének tökéletessége, hatékonysága nem feltétlen az alkalmazott készítményeken múlik. Sokkal inkább a tudatosságon, a tapasztalaton és a következetességen. 

Vajon túlzott volna ez az ajánlásokon felüli szénhidrát mennyiség? Nem valószínű. Amennyiben ez számára sok lett volna, akkor abból nem lett volna világcsúcs, mert ő is szenvedett volna a futókörökben oly gyakori emésztési panaszoktól, ráadásul nagyságrendileg ezt a taktikát követték bécsi futása során is. 

( A kép csak illusztráció, de jól látszik, hogy az anaerob thresholdnál 1300 kcal/óra a szükséglete a tesztembernek, ami a teljes szervezete számára 325g szénhidrátot jelent óránként.

Ez a kinézetű ábra jellemző a nemzetközi szintű, állóképességi sportolókra: magas zsírégetés és alacsony szénhidrátfelhasználás a jellemző. Gyakorlatilag az anaerob küszöb a maximális teljesítménnyel esik egybe, mondhatni anaerob tartalékkal nem is rendelkeznek, ezért magas laktátszintek sem tapasztalhatóak. Jelen példánknál a valós threshold teljesítmény szénhidrát és zsír anyagcsere metszéspontjába esik, ahol a szénhidrátigény 150g óránként, amiből ha kivonjuk a zsírfelhasználási igényt, akkor is még 92g szénhidrátra van szüksége a szervezetnek óránként. Eliud Kipchoge esetében 100g szénhidrátbevitel óránként egyáltalán nem számít túlzottan soknak. )

Az osztrák fővárosban 60 - 100 g / órára kalkulálták  a szénhidrát fogyasztását, melyet nagyobb részben terveztek izotóniás italból kivitelezni. És Eliud tizenöt - tizennyolc percenként, vagy kilométerben meghatározva öt - hat kilométerenként óramű pontossággal átvette a kulacsát, a gélt, és fogyasztotta, mintha kötelező volna. Öt perccel a vége előtt még megkapta egyszer (!), utoljára a flakont. Mert úgy tűnik pontosan tudták, hogy ehhez a teljesítményhez ez hozzátartozik. 

Azonban mielőtt megpróbálná bárki  bőszen követni ezt a példát, fontos, hogy a szükségletet elég sok tényező befolyásolja: a genetika, az anyagcsere, a szénhidrát mennyiségi és típusbéli toleranciája, a tervezett táv, az intenzitás és a verseny napján mért hőmérséklet is többek közt. A legtöbb futó hasonló frissítés mellett küzdene emésztési problémákkal. Ez IS nagyon okosan, sok - sok tapasztalat, és mérés alapján Kipchoge-ra lett szabva. Indirekt kalorimetriával mérhető a terhelés során jelentkező szénhidrát szükséglet, ami néha egészen meglepő méreteket ölt. Dietetikus által tervezhető, hogy mikor, milyen típusú szénhidrátot, milyen elosztásban érdemes fogyasztani a teljesítmény maximalizálásához. A nyulak, a felvezető autók, a lézerfény, a pálya vonalvezetése, az időjárás és sok más tényező mellett a táplálkozását is optimalizálták Eliud Kipchoge - nak a csúcskísérlet kapcsán, mint minden másból, ebből is bőven van mit tanulni. 

Török Éva
dietetikus szaktanácsadó

ORVOSI-, SPORTDIAGNOSZTIKAI / TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI MÉRÉSEINK 2021 MÁJUSÁTÓL ÚJRA ELÉRHETŐEK!
Információt a  mérésekkel és időponttal kapcsolatban +36205763161 telefonszámon tudsz kérni.

Felgyorsult 21. századunkban a mobiltechnológia segítségével különböző applikációk százai közül választhatunk, hogy az életünket egyszerűbbé, rendezettebbé, átláthatóbbá tegyük.

Számtalan rendszer kiválóan is működik. De vajon egy olyan rendszer, ami a biológiába, élettanba akar beleszólni, tud-e jól, megfelelő pontossággal, megbízhatóan működni? Valóban rá lehet-e bízni a szervezetünkben zajló folyamatok irányítását téthelyzetben és a mindennapokban egyaránt?

A választ előre elárulom én: NEM, vagy csak nagyon nagy fenntartásokkal tenném.

A biológia, az élettan annál bonyolultabb rendszer, hogy egy egyszerű applikáció 100%-ban meg tudja mondani, hogy a felhasználónak mit-hogyan kellene csinálnia. Természetesen támpontokat tud adni.

Ezek a támpontok általában statisztikai átlagok alapján vannak beállítva. Egy finomabb verziója, ha populációra vetített átlagokkal dolgozik egy adott rendszer, ami működik is jól, ha az ember beleesik az átlagba. De mi van, ha nem? Akkor biztos, hogy a rendszer nem fog megfelelően működni.

Egy applikáció indítása általában az alapparaméterek megadásával történik. Itt már feltűnhet egy rendszer komolysága vagy komolytalansága. Alapparaméternek kell lennie az életkornak, nemnek, testsúlynak, testmagasságnak, maximális pulzusnak, sportágnak. Ezen kívül természetesen számos adat megadható (és annál komolyabban lehet venni): például heti edzésnapok, heti edzés óraszám, ennek eloszlása, regenerációs idők, az alvás mennyisége, stb. Ha az alapparaméterek közül egy is kimarad, akkor az alapparaméterek számolása válik lehetetlenné, komolytalanná. Ilyen például az alapanyag-csere, az egy adott intenzitáshoz rendelt energiafelhasználás intenzitása, stb.

De már is felmerül a kérdés, hogy egy applikáció honnan tudja, hogy milyen edzettségi állapotban van a használója, milyen anyagcsere rendszerrel rendelkezik, milyen anyagcsere rendszerbe eső felhasználóról van szó.

Az alábbi ábrapár (1.ábra) magas szénhidrát (CHO) felhasználású szervezetre jellemző képet szemléltet.  Alacsony zsírégetés (piros vonal). A RER 1 felett metszi a BR légzési tartalékot.

 A következő ábrapár (2.ábra) magas zsírfelhasználású (Fat) szervezetre jellemző kép. Magas zsírégetés. A RER jóval 1 alatt metszi a BR légzési tartalékot.

A következő ábrapár (3.ábra) a „normál” emberre jellemző kép. Kiegyensúlyozott zsírégetés és szénhidrátégetés. A RER 1-nél metszi a BR légzési tartalékot.

Az alábbi példák azt mutatják, hogy különböző anyagcsere típusok vannak, és ehhez különböző mennyiségű kalóriafelhasználás tartozik, ráadásul még az sem mindegy, hogy ez az energia miből jön: szénhidrátból vagy zsírból. Ebből az is következik, hogy az sem mindegy, az edzések melyik energetikai zónába esnek, és ott milyen minőségű a kalória felhasználása és mekkora a mennyisége. Azt, hogy a különböző anyagcsere-folyamatok sejtszinten miben térnek el egymástól a linken elolvasható:  https://www.cardiocontrol.hu/news/216-ironman-resztav-vagy-nem-resztav-ez-itt-a-kerdes

Természetesen ez csak EGY a rengeteg dologból, ami a szervezeten belül folyó folyamatokat megkülönbözteti egymástól, de még számos tényezőben eltérhetnek egymástól, aminek a meghatározása szintén fontos lenne a teljesítőképesség meghatározásához. Ilyen például a gazdaságos működésre, vagy a légzésre hatékonyságára utaló paraméterek:

Az alábbi képen például egy alacsony artériás O2 nyomáson működő szervezetet látunk, ami azt jelenti, hogy a periférián a sejtfal átjárhatósága nagyon könnyű, ezért energiatakarékos is:

Vagy ennek az ellenkezője: (5.ábra)

Vagy egy másik paraméter: ez az egy liter felvett oxigénhez tartozó belélegzett levegő mennyisége, ami az alábbi ábrán (6.ábra) jól láthatóan az AT pontig 27 liter alatt van. (EQO2)
Ebből a szempontból ez egy nagyon gazdaságosan működő szervezet.

Az alábbi ábrán (7.ábra) pedig egy kevésbé gazdaságosan működő szervezet látható:

Visszatérve az eredeti felvetésünkre, hogy egy táplálkozási, frissítési applikáció mennyiben lehet pontos, sajnos a fent bemutatott csekély paraméter alapján azt kell, hogy mondjam, nem bíznám az életemet egy ilyen rendszerre a számos teljesítményt befolyásoló tényező miatt, amit egész egyszerűen ezek a rendszerek jelen pillanatban nem tudnak, vagy nem akarnak figyelembe venni. Természetesen a lehetőségük meg lenne rá, de nagymértékben bonyolítaná az applikációk használatát és nagy mennyiségű ember, így nem venné igénybe a szolgáltatást, ami üzletileg nem lenne kifizetődő. Egyszóval a pénz megint legyőzi a józan észt, és maradnak a nagyszámú felhasználóra kitalált átlagokkal dolgozó rendszerek, bár messze vannak az igazságtól. De a mai világban nem az számít igaznak, ami tényekkel van alátámasztva, hanem az, ami hihetőnek tűnik. Attól persze az igazság még igazság marad, csak egyre kevesebb ember számára fog jelenteni valamit.  

Bence

Ha kíváncsi vagy, milyen a te saját anyagcsere folyamatod, gyere el hozzánk egy diagnosztikára.  

ORVOSI-, SPORTDIAGNOSZTIKAI / TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI MÉRÉSEINK 2021 MÁJUSÁTÓL ÚJRA ELÉRHETŐEK!
Információt a  mérésekkel és időponttal kapcsolatban +36205763161 telefonszámon tudsz kérni.

„A Hashimoto-thyreoiditis (lymphocytás vagy autoimmun thyreoiditis) autoimmun betegség egy nagyon gyakori betegség - egyes felmérések szerint majdnem minden tizedik embert érint -, amely a pajzsmirigy krónikus és fájdalommentes gyulladásához és végeredményben pusztulásához vezet. A folyamat ma még gyógyíthatatlan, de levotiroxinnal kezelhető. A betegséget az immunrendszer hibás működése okozza. A nevét Hasimoto Hakaru (1881–1934) japán orvosról kapta, aki 1912-ben először írta le a betegséget." 

Két típusa ismert:

·         a Hashimoto-thyreoiditis (autoimmunthyreopathia-típus 1A és 2A), amely a pajzsmirigy megnagyobbodásával (hypertrophia) (lásd struma) jelentkezik.

·         az Ord-thyreoiditis (autoimmunthyreopathia-típus 1B és 2B), amely a pajzsmirigy elsorvadásával jár. Ez a forma William Miller Ord-ról kapta a nevét, aki a betegséget 1878-ban először leírta. Európában ez a forma az elterjedtebb.

Mivel a tünetek, a diagnosztika, a terápia, a betegség lefolyása és a prognózis mindkét típusban ugyanaz, valamint a két forma a betegség lefolyása során egymásba átalakulhat, a két forma elkülönítésének csak orvostörténeti jelentősége van. Ma a betegséget egy néven Hashimoto-thyreoiditisnek nevezzük.

Hashimoto-thyreoiditis autoimmun betegség okai

A betegséget az immunrendszer, ezen belül a T-limfociták hibás működése okozza. A fehérvérsejtek a betegség során pajzsmirigysejtekben található fehérjék ellen (például tireoperoxidáz, illetve tireoglobulin) antitesteket termelnek, aminek következtében az immunrendszer a pajzsmirigysejteket idegennek fogja fel és elpusztítja. A betegség során ezek az antitestek a vérből kimutathatók. A pontos faktorok, amelyek Hashimoto-thyreoiditis kialakulásához vezetnek, még nem teljesen ismertek. A betegség családon belül való halmozódása genetikai tényezőket feltételez. Ismert rizikótényezők továbbá a stressz, vírusfertőzések, mellékvese-betegségek, és környezeti hatások. 

A mozgás mindenre gyógyír, de vajon egy Hashimoto-thyreoiditis autoimmun betegnek, milyen mozgásforma javasolható?

Mivel pajzsmirigy működését érintő betegségről van szó, ami az anyagcsere működését jelentősen befolyásolja, ezért a betegség lefolyása spiroergometriával végzett terheléses diagnosztikával jól nyomon követhető. Az egyes Wasserman ábrák tipikus képet mutathatnak.

A spiroergometriás diagnosztikával (légzésfunkciós terheléses vizsgálat) lehetőség nyílik a megfelelő sportág kiválasztására, és annak űzéséhez a megfelelő intenzitás beállítása is lehetővé válik.

Az alábbiakban két esetet mutatok be:

Az alábbi ábrákon az látszik, hogy a ventilált levegő mennyisége jelentősen alacsonyabb értéket ér el, mint amit a predíktív érték előre jelez. (barna vonal). A-alanynál 175 liter, a B-alanynál 90 liter lenne.

Az A-alanynál a VO2max nem ér el túl magas értéket, itt 45 ml/testsúly kilogramm. (kék vonal) 

A B-alanynál az évek alatt egy jelentős beszűkülés figyelhető meg a VO2max értékben.

Jellemző az alacsony watt/kilogramm érték is. (zöld vonal)

 Jellemző kép a terhelés hatására hirtelen emelkedő RER érték (zöld vonal) mindkét alanynál.

Az indirekt kalorimetria értékeknél mindkét alanynál jól látszik, hogy a terhelésemelkedés hatására hirtelen eltűnik a zsírégetés és csak jelentős szénhidrát felhasználással tudja kielégíteni a szervezet az energia igényét. Az össz-energiaigény jellemzően végig magas (EE kék vonal)

Sajnos az alábbi ábrán a legtöbb aggodalomra utaló jelet lehet látni, és ez nem más, mint a szív volumenérintettsége a terhelés hatására. (az ok nem tisztázott) Jól látszik, hogy szinte a bemelegítő szakasz után a volumennövekedés nem tudja lineárisan követni a pulzusszám emelkedést! Vagyis a szív pumpa funkciója csak pulzusszám emelkedéssel tud válaszolni a terhelés emelkedésére, a volumen válasz szinte elmarad. Emiatt a spiroergometriás diagnosztika (légzésfunkciós terheléses vizsgálat) évenkénti kontrollja javasolt! 

Összegzés:

Az ábrák azt mutatják, hogy a szervezet egészét érintő szűkült élettani paraméterek figyelhetőek meg. Csökkent légzési kapacitás, alacsony oxigénfelvevő képesség, alacsony oxigénpulzus, alacsony aerob kapacitás. Az anyagcsere erőteljesen szénhidrát felhasználás irányába van eltolva.

Edzés szempontjából logikus lenne az aerob sportok javaslata. De a tapasztalat azt mutatja, hogy nem biztos, hogy ez a jó döntés. Az anyagcsere nem megfelelő szintű működése nagy terhet róhat a szervezetre. Nagyon magas lehet a szervezet energia igénye, ami nem biztos, hogy hosszú távon előnyösen hat a szervezet teljesítő képességének tekintetében. A megnövekedett anyagcsere igény a szervezet működését erőteljesen katabolikus (leépítő) irányba mozdíthatja el, ezáltal rombolva a meglévő fizikai teljesítő képességet. A „hosszú lassú” tempójú edzések a maximális értékek tartós beszűküléséhez vezethetnek, ami lényegében egy állapotromlásnak felelhet meg.

A sportolással viszont javítani, nem pedig rombolni szeretnénk!

Meglátásom szerint a Hashimoto-thyreoiditis betegeknek a hosszútávú sportok nem javasoltak. pl ultrafutás, maraton futás, ironman triatlon, stb. Ellenben a rövid intenzív terhelésekkel járó sportágak űzése javasolt lehet. Pl sprint vagy olimpiai távú triatlon, 10 km-es futás, rövidtávú spartan-ozás stb.

Ezen sportágak űzése az idő rövidsége miatt nem okoz olyan jellegű energetikai deficitet, amit ne lehetne a szervezet részéről kompenzálni úgy, hogy a katabolikus folyamatok ne kerüljenek túlsúlyba. A rövid intenzív edzésekkel megvan a lehetőség arra, hogy a maximális élettani értékek legyenek ingerelve mint pl VO2max, max ventilált levegő mennyiség stb., de mindez  a szervezet túlterhelése nélkül elérhető. Az edzés ingerek helyes megválasztásával a szervezet energetikai kimerítése elkerülhetővé válik úgy, hogy az élettani paraméterek beszűkülése elkerülhető, megakadályozható legyen, ezáltal egy tartós fizikai teljesítőképesség hosszútávon fenntartható és a fizikai állapot romlása elkerülhető.

Ha ismerős számodra a betegség, vagy ismeretségi körödben tudsz olyanról, akinek vele kell élnie, oszd meg vele bejegyzésünk, hogy segíteni tudjunk neki a spiroergometriás diagnosztikával.

Ne feledd, ha mindent nem is, de majdnem mindent tudunk.

Bence

ORVOSI-, SPORTDIAGNOSZTIKAI / TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI MÉRÉSEINK 2021 MÁJUSÁTÓL ÚJRA ELÉRHETŐEK!
Információt a  mérésekkel és időponttal kapcsolatban +36205763161 telefonszámon tudsz kérni.

2019. aug. 19.

A Maraton futásban igen ismert fogalom a maratoni fal jelensége. Ez nem jelent mást mint, hogy a táv elején választott tempót az atléta nem tudja tartani és lassabb iramra kénytelen váltani. Ez jellemzően a táv felénél szokott jelentkezni, ezért a távot két felé szokták osztani. Akkor sikerül jól lefutni a maratont, ha a két résztáv ideje közel azonos, vagyis a különbség nem nagyobb, mint egy perc.

Az állóképességre jellemző, hogy a keletkező fáradással szemben ellenálló a szervezet, vagyis egy adott intenzitást az energetikai rendszer ki tud szolgálni anélkül, hogy kimerülne. Egy adott tempó felett a szervezet anyagcserével már nem tudja kiszolgálni a választott sebességet, és kénytelen intenzitást csökkenteni ahhoz, hogy további munkavégzésre legyen képes.

Ha ezt a tempót, fizikai aktivitást jól eltaláljuk, akkor az energetikai rendszerben beáll egy egyensúlyi helyzet az elhasznált energia és az újra képződő és felhasználható energia között. Durván fogalmazva az elhasznált glikogén és a keletkező glikogén (glukoneogenezisen keresztül) mennyisége között egyensúly van, így a szervezet számára nem alakul ki energetikai deficit. (természetesen kívülről bevitt szénhidrát (CHO) tartalmú táplálék kiegészítővel is lehet pótolni az elhasznált glikogén mennyiségét. Ez az emésztőrendszer függvényében 80-100 g/óráig lehetséges. Ennél nagyobb „fogyasztás” esetén a glikogén raktárak kiürülésére kell számítani, mert az emésztő rendszer nem teszi lehetővé ennél több CHO felvételének a megemésztését.)

A spiroergometriás teljesítménydiagnosztikával  laktát szint mérés mellett ez az egyensúlyi állapot pontosan meghatározható!

Az ilyen diagnosztikákra jellemzőek a 3-4 perces terhelési lépcsőfokok, ami alatt az energetikai rendszerben kialakul az úgynevezett "steady state" állapot, vagyis az energetikai rendszer alkalmazkodik a terhelési lépcsőhöz, és beáll egy állandósult energetikai felhasználás. Azt az intenzitási zónát, ahol az energetikai egyensúly „elszáll”, jellemzően anaerob threshold (AT) vagy anaerob küszöbnek nevezzük. Ezt a pontot átlépve felborul az energetikai egyensúly, és az adott fizikai intenzitás fenntartása hosszú távon nem lesz lehetséges. Jellemzően a profi atléták ezen az intenzitáson tudják teljesíteni a maratoni távot, de az amatőr futók ezt az intenzitást már nem tudják elviselni a maratoni távon, náluk ez a félmaratoni távig tartható jól felkészült esetben. Ezért a jó maratoni idő eléréséért az energetikai rendszer teljesítőképességét érdemes meghatározni. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a sima laktát méréses diagnosztikával ez nem lehetséges, mivel a laktát az energia kihasználási százalékról nem hordoz semmilyen használható információt. (Vannak modern mérési rendszerek, melyek segítségével rendkívül bonyolult szoftveres háttérrel bonyolult algoritmussal a laktát értékekből kiszámítható a különböző szénhidrát felhasználási értékek, de elég sok megválaszolatlan kérdés merül fel a rendszerrel kapcsolatban.)

Egy konkrét példán keresztül:

Egy Koppenhágában lefutott maraton eredménye pulzusértékekkel és átlagtempóval

Mit jelzett előre a spiroergometriás teljesítménydiagnosztikánk?

A nyugalmi légzés-funkció egy kicsivel az elvárt alatt maradt (bal oldali ábra), de kóros eltérés nem látható (jobb oldali ábra). Elmarad a kezdeti csúcsáramlás sebessége és az elért volumen is alatta marad az elvártnak. Itt a teljesítmény szempontjából egyfajta légzési deficit figyelhető meg.

Az elvárt maximálisan ventilált levegő menyisége 128,5 liter lenne.

Az elért eredmény 120 liter (bal oldali ábra). Jól látható, hogy a terhelés közbeni légvételek mélysége nem megfelelő (jobb oldali ábra) 2,22 liter a csúcsterhelésnél. 2,5-3 liter közötti már elfogadható értéknek számítana. Érdekes, hogy a terhelés vége után 3 perccel mért csúcs-laktát csak  6,6 mmol/l (kék pötty)! (ennek meg van a magyarázata, csak olvass tovább)

A légzési kapacitás fejleszthetőségéről a következő ábra mutat rá. A BR (Breath Reserv) légzési tartalék a csúcsterhelés hatására nem érte el a nullát. 21 %-nyi maradt a légzési kapacitás kihasználásából. Ez az érték mutatja, hogy a teljesítmény ennek a paraméternek a fejlesztésével jelentősen javítható. Ennek normál esetben 10 %-on belül kell lennie. A RER érték és a BR találkozása normál esetben a RER 1 értéknél és a BR 40 %-nál történik. Az, hogy itt egy lefele történő elmozdulást látunk azt jelenti, hogy egy igen gazdaságosan működő anyagcsere rendszerrel állunk szemben, amit az indirek kalorimetria is alátámaszt. Egy magas szintű zsírégetés (piros vonal) látható alacsony szintű és laposan emelkedő CHO felhasználás mellett.

Látható, hogy O2 (oxigén) felvétele nem élsportolói szintű: VO2max 40 ml/testsúly kilogramm. Mindezt egy relatíve emelkedett pulzusszám szolgál ki, ami az oxigénpulzus (O2P) ismeretében indokolt. A terhelés elején alacsonyról indul és a max értéke sem túl magas a maga 19,9 ml/ütés értékével. A megnyugtató, hogy a pulzusszám emelkedésével az O2P lineárisan mozog felfelé, a terheléshez volumennövekedéssel is tud alkalmazkodni.
(Az alábbi ábrák adják a magyarázatot az alacsony laktát értékekre. Gazdaságos energetikai rendszer, alacsony RER érték, az oxigénszint gyakorlatilag végig magasabb mint a CO2. Ez úgy lehetséges, hogy emberünk döntően lassú rostokkal rendelkezik. A minimális anaerob rendszer megléte is ezt támasztja alá. A lassú rostok magas mitokondrium számmal rendelkeznek, magas az oxidatív kapacitásuk. Nem termelnek laktátot, ellenben képes azt közvetlenül felvenni és energiaként felhasználni és magas zsíranyagcsere lebonyolítására képes. A minimálisan meglévő gyors rostok bekapcsolásával keletkező laktátot a lassú rostok képesek közvetlenül felvenni, energiaként felhasználni, így a terhelés befejeztével, amikor épp a csúcskiáramlás lenne, nem látunk magas laktát-értékeket. A 6,6 mmol/l gyakorlatilag küszöbnek tekinthető. Érdekes, hogy élvonalbeli állóképességi sportolóknál rendszerint látni még ennél is alacsonyabb értékeket.)

Energetikailag így alakult a terheléses diagnosztikánk:

Jól látható, hogy 10 km/h sebességnél, ami a 6 perc/km tempó: 95 g/óra a CHO felhasználás. Ez az a mennyiség, amit még épp pótolni lehet, így a sebesség hosszútávon fenntartható anélkül, hogy a csökkenése bekövetkezne. Ha megnézzük a versenyen elért pulzusértéket és tempót, akkor a diagnosztikánkkal meghatározott pulzus és tempó értékeknél nem tévedtünk. Ez a pontosság minket is meglepett. A maraton szempontjából sikerült nagyon pontosan meghatározni azt az intenzitási zónát, ahol a táv a maratoni falba való beleütközés nélkül teljesíthető.

                 (EE- energy expenditure: vo2xRERxtime)

A spiroergometriás teljesítménydiagnosztika értő kezekben művészet!

Ha nem akarsz feleslegesen sok időt elpazarolt edzésekkel tölteni, szomorkodni útközben vagy a célban a nem jól sikerült versenyek miatt, ne habozz, hívj minket bátran vagy jelentkezz be egy vizsgálatra honlapunkon az időpontfoglaló rendszerünkön keresztül.

Ne feledd, ha mindent nem is, de majdnem mindent tudunk.

CARDIOCONTROL: A DIAGNOSZTIKA MŰVÉSZEI

Bence

László Bence
sportdiagnosztikák szervezője és elemzője
orvosi diagnosztikák szervezője
edző - edzéstervezés

+36 20 576 3161
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Mérésekkel és időponttal kapcsolatban a +36 20 576 3161 számon tudsz érdeklődni.